2019. július 21., vasárnap

Robin O’Wrightly: Kettős kereszt


Sokáig gondolkoztam, mit írjak erről a könyvről, mert tetszett a téma, az irány, amin a könyv elindult, de a megvalósítás nem volt az igazi, legalábbis a két novella esetében. Főleg a Gyilkos emléknél éreztem ezt. Sok volt a magyartalan szórend, néhol értelmetlen szavak is előfordultak, és egy kis kapkodást is éreztem rajta. A Tinnitusszal nem írástechnikailag volt problémám. Az elsőhöz képest rendben volt ezen a téren, viszont itt az írói megoldást, álom az álomban, éreztem nem túl szerencsésnek. Egyrészt sablonosnak érződött, másrészt kissé becsapottnak éreztem magam a végén.

A regényrészletnél viszont erőteljes minőségi javulás tapasztalható, látszik, hogy a novellák és a regény megírása között sokat fejlődött a szerző, ami jó. Sokat javított nálam a kötet megítélésén. Ami nagyon tetszett az előzetesben az az ötlet, és az, hogy a szerző következetesen valósítja meg. Jó kedvcsináló a teljes regényhez, amire ezután nagyon kíváncsi vagyok.

A szerző könyvhöz készült rajzai is nagyon tetszettek, mert jól kiegészítik a történeteket. Nagyon szeretem a fekete-fehér rajzokat.


#Wetoo

A bevezetőben tetszett, hogy a szerző leírja, miért született a kötet, és hogy hogy viszonyul a választott témához. Jó gondolatokat fogalmaz meg, emiatt már csak magát ezt a rövid írást is érdemes elolvasni.

Gyilkos emlék

A megvalósítási gondokat fentebb kifejtettem, így itt inkább a pozitívumokra térnék ki. Az információadagolás nem volt rossz, a két főszereplő sorsa fokozatosan tárul elénk, miközben zajlik a főcselekmény. A kettő egyáltalán nem megy egymás rovására, sőt, nagyon érdekesnek bizonyul mindkettő. Végig fenntartja az érdeklődést a szerző. Itt visszakanyarodnék kicsit a negatívumokhoz. Fentebb említettem a kapkodást, ezt a történet végére értem első sorban, a két nyomozó kapcsolatának kibontakozására. Nekem még az elejtett információk ellenére is túl hirtelen volt. Ettől eltekintve végig egyenletes az információadagolás, jó a karakterábrázolás, főleg a két főkarakteré. Különösen tetszett az, hogy mindkettőjükkel erőszak történt, de a döntés, amit hoznak teljesen más, ami a történet fő mondanivalója is egyben. Számomra magáról a választásról szól.

Tinnitusz

A központi téma itt is ugyanaz (nemi erőszak), de itt más a megközelítés. Olyan volt, mintha a félelmeit közvetítené a novella által az olvasók felé a szerző. Fentebb említettem a történettel kapcsolatos problémáimat, így erre nem térnék ki külön újra. Csak annyit jegyeznék meg, hogy kissé személytelennek éreztem ezt a novellát, mintha a szerző elhatárolódott volna tőle, ezért nem tudott igazán megérinteni.

Testcserés számadás (előzetes)

Rögtön beleszerettem az ötletbe. Ezt még jobban erősítette a gördülékeny stílus és a cselekmény. A megvalósítás is jól sikerült a kedvcsinálónál. Mindenképp elolvasom a teljes regényt, mert ígéretesen indul.

Összességében a Kettős kereszt kendőzetlenül tárja elénk a nemi erőszak problémáját, többféle nézőpontból, figyelemfelkeltésnek mindenképpen jó. A téma köré alapvetően jó történeteket épít fel a szerző, csak a megvalósítás sántít néhol.

Ajánlom azoknak, akik nem riadnak vissza a kényes témáktól. Az erotikát kedvelők is próbálkozhatnak vele, ha nem könnyed romantikára, hanem valami keményebbre vágynak.


Értékelés: 4













----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése