2017. augusztus 27., vasárnap

Ahol a természet az úr… - Anne Bishop: Vörös betűkkel (A Mások 1.)

Szándékosan nem olvastam el előre a fülszöveget, hogy ne befolyásoljon, így csak annyit tudtam olvasás előtt a könyvről, hogy fantasyról van szó. Ami jó is volt meg nem is. Hamar kiderült, hogy az emberek és a természetfeletti lények (alakváltók, vámpírok, elementálisok, stb.) viszonya van a középpontban, ami nem igazán a zsánerem, bár vannak kivételek, és ez a könyv is ezek közé tartozik. Így nehezen is kezdtem neki az olvasásnak, mert ahhoz, hogy ilyen témájú fantasyt olvassak, kell egy bizonyos hangulat, ami éppen mikor elkezdtem a könyvet, nem nagyon volt meg. Aztán az is hamar kiderült, hogy ez a könyv más szemszögből áll a témához, mint az ilyen típusú könyvek általában. Itt nem az ember állt a középpontban, hanem a Másoknak nevezett természetfeletti lények és az emberek másodlagos szereplők. Ez a csavar már rögtön más megvilágításba helyezte a könyvet, és egyszer csak azt vettem észre, hogy beszippantanak az események, és nagy izgalommal várom, hogy mi fog történni.

Anne Bishop világa egyedi fantasy világ, jól felépített háttérrel és karakterekkel. Az információadagolás az elején lassabb, így van idő megismerni a szereplőket, a háttérvilágot, van idő elmerülni a cselekményben. Ez a lassú tempó aztán kissé begyorsul, ahogy történnek az események, de addigra már otthonosan mozgunk a világban, és így könnyen követhető a váltás. A feszültséget és veszélyérzetet is jól adagolja a szerző, és jól is adja át, így a szereplőkel együtt izgulhatunk. Egy határozott ívet fut be a történet a főszereplő Meggie Udvarba kerülése és a támadóitól való megmenekülése között. Annak ellenére, hogy ez egy sorozat első kötete, nem lezáratlan, ami egyik nagy előnye a könyvnek.


Ami kissé zavart az a temérdek elgépelés, néhol szétcsúszott tördelés, indokolatlan üres sorok kerültek a szövegbe. A kiadótól eddig olvasott két könyvnél ezzel semmi baj nem volt, de ennél a könyvnél, mintha lankadt volna ebből a szempontból a figyelem. Más probléma nem nagyon volt a könyvvel.

Visszatérve arra, ami nagyon megfogott ebben a könyvben, hogy a szerző felborította az eddigi alakváltós-vámpíros-emberes kliséket, és egy alternatív történelmi síkot mutat be, ahol nem az ember, hanem a terra indigane lények az uralkodók, a Föld-Őslakos lények, akik prédának tekintik az embert. Az ember a betolakodó ebben a világban, aki a technikai fejlődése miatt válik fontossá a Másoknak, akik ezekért a technikai vívmányokért cserébe földet adnak bérbe az embereknek, de ezeket is ellenőrzésük alatt tartják. A fókusz ezért nem az embereken van, hanem a Másokon, az ő viszonyulásukon az emberekhez. Jó volt olvasni végre egy olyan könyvet, ahol megismerhettük a Mások életét is, egymással való kapcsolatukat, hátterüket is, nem csak az emberekét. Érdekes volt belelátni az írónő fejébe, abba, hogy ő hogy látta ezeket a lényeket, és hogy helyezte el a maga által alkotott világban, és azt is, hogy az emberek hogy illenek bele mindebbe.

Karakterei, mind emberi, mind terra indigene oldalról jól megformált, jól felépített motivációval rendelkező karakterek. Mindkét oldalról vannak szerethető és kevésbé szerethető szereplők. Az emberi karakterek közül a legjobban megformált Aisa, noha ő a legunszimpatikusabb is, viszont jó indokokkal, az ő szemszögéből érthető motivációk miatt ilyen, és ezek teszik megérthetővé a karaktert. Az emberek közül a legszerethetőbb Monty, aki mindent megtesz a béke érdekében, és aki megértően viseltetik a Mások felé. Kisebb szemléletbeli átalakuláson is átmegy, ami még jobban megerősíti pozitív karakterét. A terra indigene karakterek közül nehezebb bárkit is kiemelni, mert mindnyájan nagyon a szívemhez nőttek, talán Tél az, aki a többiektől kicsit jobban meg Meggie, akit én ember létére a vérprófétasága okán inkább közéjük sorolok.

Nehéz elhagyni ezt az egyedi világot, mert az ember szinte rögtön visszavágyik, ahogy nehéz elszakadni a már megszeretett karakterektől is.

Köszönöm a könyvet a Twister Mediának!

Értékelés: 4




----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése