2017. szeptember 5., kedd

A hit variációi – Ted Chiang: Életed története és más novellák



Ted Chiang egy érdekes figura. Nem ír hosszú regényeket vagy regényfolyamokat, hanem novellákat ír, és mégis odafigyelnek az írásaira, mert egy jelenség. Állítom ezt az után, hogy végigolvastam nyolc novelláját, amik alapján egy egyedi felfogású, határozott hangú írót ismerhettem meg. Bár a Chiang jelenség nem ezzel a kötettel kezdődött nálam, hanem az Érkezés című filmmel, ami megismertette velem szerző nevét. Olyan nagy hatása volt rám annak a filmnek, úgy ültem végig, hogy csak ámultam, és tudtam, hogy ebből nekem több kell, amit meg is kaptam a kötettől, mert a varázslat megvolt, noha nem attól a novellától kaptam meg, amitől vártam a film után. Az Életed története, mivel már ismertem a cselekményt nem adta azt, amit a film után vártam, jó volt, de nem szegezett a székbe, mint a film. Ami viszont igen, azok a kedvenceim lettek a kötetből. Rögtön a nyitó novella, a Bábel tornya ilyen a hatalmas tereivel vagy az Értsd meg! az elme kiterjesztésével, de a tényleges kedvencem a Hetvenkét betű lett, ami az emberi lét mibenlétét, a teremthetőségét járja körül. A többi novella is érdekes, mindegyikben van valami egyedi, amiért érdemes elolvasni őket. Ami mindegyikben közös az a hit vagy Isten jelenléte. Ez a téma bizonyos mértékig mindegyikben jelen van, ez az, ami összekapcsolja a novellákat a különbözőségük ellenére. Mindent egybevetve ez az első válogatás, ami eddig a szerzőtől megjelent, 2018-ra várható a második, amit ezután érdeklődve várok.


Bábel tornya

Babilon újratöltve. Chiang egyedi értelmezést adott a torony építésének, kiterjesztette a tereket, valóságokat, miközben bemutatja a torony építők életét különböző magasságokban, ahogy a főszereplő Hillalummal és bányásztársaival haladunk egyre fentebb olvasás közben. Kitárulnak előttünk a terek, a különböző magasságok egyedi világát aprólékos részletességgel mutatja be, miközben a szereplőkkel együtt a világ értelmezését, milyenségét kutatja. Ennek a novellának sok rétege van, sok gondolkodni valót hagy maga után.

Értsd meg!

Agytuningolás hormonokkal. Érdekes elmélet, főleg, hogy mint kiderült, egészséges emberekre nincs hatással. Tehát kell néhány károsodott agy, hogy kipróbálják, mi lesz, amit meg is tesznek. De persze kockázatos, mert függ a sérülés súlyosságától, és persze a cél sem csak a gyógyítás. A szokásos recept, adott egy gyógyszer, aminek pozitív mellékhatása van, és a hatást tapasztaló embereket a kormány felhasználná a saját céljaira. Maga ez a rész nem is volt különösen érdekes, inkább a magasabb intelligencia szintre lépett emberek voltak azok. A főszereplő Leonon keresztül követhetjük nyomon az elme, a felfogóképesség fejlődését. Ahogy egyre többet fog fel önnön valójából és a körülötte lévő emberekből, ahogy elsajátítja a nyelveket vagy a programozást. Mindezt hihetetlen gyorsasággal. Végül saját mintákat alkot, nem törődve mással, csak a saját fejlődésével. Aztán elkerülhetetlenül szembe találja magát egy hasonló, de leleményesebb elmével, és a pusztulása elkerülhetetlen. És itt is győzött az evolúció elmélet, vagyis a jobb fennmaradt, a kevésbé életképes eltűnt, bármennyire is azt hitte, hogy túllépett az evolúción.

Nullával való osztás

Az eddigi novellák közül ez a legelvontabb. Végig olyan érzésem volt, mintha egy több ismeretlenes egyenletet olvasnék, amit sehogyan sem tudok megérteni. Aztán rájöttem, hogy csak az emberi érzelmek azok, amik bonyolultak és sokszor érthetetlenek, mint az elmélet, amit Renée próbál bebizonyítani. Amolyan nullával való osztás, aminek a végén semmi értelme sincs, ahogy sokszor az emberi életnek sincs, hiába keressük. Érdekes körforgás ez.

Életed története

Ezzel a novellával bajban vagyok, mert előbb láttam a filmet, mint olvastam volna. Ebből kifolyólag korántsem hozta azt a lehengerlő hatást, mint a film, noha a kettő nem teljesen egyezik meg, de a végkicsengésük ugyanaz. Sőt, azt kell, hogy mondjam, filmben izgalmasabb volt, még a nyelvészeti részek is, amit leírva untam. Bár azok a részek, ahol a heptapod B tanulásának Louise gondolkodására gyakorolt hatásáról is, azok itt is érdekesek voltak, ahogy maguk a heptapod faj tagjai és gondolkodásuk is. Talán másképp hatott volna rám, ha most találkozok a történettel először.

Hetvenkét betű

Milyen kevésnek tűnhet ennyi karakter, pedig ezzel leírhatunk egy képességet, cselekvést, de akár egy szaporító kódot is. Ebben a fantasy világban az emberi faj túléléséért küzdenek válogatott tudósok, miközben az átlagember mit sem tud ezekről a problémákról és az új felfedezésekről. Ebben a novellában is megmutatkozik az emberi kicsinyesség, uralkodni akarás (Fieldhurst), de ugyanakkor a másik oldalon a szegények életének könnyítése, az életszínvonaluk növelésének álma (Stratton). Utóbbi ügyes újakkal ellátott automatáját az emberek szolgálatába akarja állítani, és ehhez szükséges elnevezéseket kutat, amit pl.: a szobrászok nem néznek jó szemmel, mert féltik az állásukat. De ez nem riasztja el Shrattont, hanem még nagyobb tettekre sarkalja, mid az emberi faj megmentése, mind az automatái fejlesztése terén. Végül egy vallási fanatikus feljegyzései segítségével megalkotja a megfelelő elnevezést. Tetszett ebben a novellában a világ aprólékos ábrázolása, és az, hogy bármikor aktuálissá válható erkölcsi kérdésekkel foglalkozott. Amik alapján felmerült bennem a kérdés: Mit tennénk hasonló helyzetben? A kérdés adott, a válasz viszont csak az idő adhatja meg.

Az emberi tudomány fejlődése

Elgondolkodtató fejlődési utat tár fel ez a rövid egyperces. Bár a rövidsége a hátránya is, mert inkább tűnik hirdetésnek, mint történetnek. Olvastam volna hosszabban is erről a világról, illetve annak kialakulásáról.

A pokol mint isten hiánya

Egy novella arról, amikor az angyalok nem jótevőként jelennek meg, hanem szó szerint az isteni akarat kinyilatkoztatásaként, és mikor megjelennek az egyik oldalon gyógyulás jár utánuk, a másikon veszteség vagy épp halál. Ebből az alapfelállásból kiindulva érdekes az emberek valláshoz, hithez és magukhoz a jelenésekhez való viszonya. Több emberi sorson keresztül tapasztaljuk ezt meg, ami megmutatja a téma sokszínűségét. Sokszínű, elgondolkodtató írás.

Szépségvakság: dokumentumműsor

Aktuális, örökérvényű témát jár körül. Az hogy a kinézet alapján ítéljük meg egymást, körülbelül azóta jelen van, hogy az ember létezik, vagy inkább azóta, hogy megalkotta a szépségfogalmat. A kinézet miatti előítéletek, megkülönböztetés mindennapos, hiába, hogy sokan még maguknak sem vallják be, hogy ez alapján osztályozzák az embereket, de mégis így van. Erre játszik rá a novella, ahol megalkotják a kalliagnózia nevű állapotot, ami arcvakságot idéz elő a használónál, így nem látják az arcok negatív vagy épp pozitív jellegzetességeit, minden arc közömbös számukra, így mindenkihez ugyanúgy viszonyulnak, ezáltal magabiztosabbak, mint a kallit nem használó társaik. Természetesen a nagyobb érdekcsoportok és a szépségipar szabályszerűen háborúzik egymással a kalli mellett és ellen, ami érthető, hiszen ha az egyik eredményt ér el a másik fölébe akar kerekedni valami újítással. Itt is megfigyelhető, hogy ezeket a szervezeteket nem az egyszerű emberek érdeklik, hanem a saját igazuk, és a pénz. Minden esetre jó volt eljátszani a gondolattal, hogy megszűnhet a kinézet alapú megkülönböztetés, ha létezne a kali, biztosan kipróbálnám, bár ha létezne, akkor a szépészeti plasztikai sebészet csődbe menne, amit nem bánnék.

Értékelés: 4,5




----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése