Sokáig
úgy voltam az írónővel, hogy megláttam a nevét és görgettem is tovább. A témák,
amikben ír egyáltalán nem hoztak lázba. De ha már decemberben az Álomgyár
karácsonyi turnéján ajándékként hozzájutottam az ő novellájához is, így úgy
voltam vele, miért ne. Veszíteni nem veszítek vele semmit, másrészt meg
jelenleg ezekre a rövid novellákra van időm, így adva volt, hogy ez is sorra
kerül.
Ilyen
felvezetés után adva van a kérdés: Tetszett? A válasz az, hogy részben igen. Az
író stílusa kellemes, jól olvastatja magát a történet, illett hozzá a
választott E/1-es szemszög, és a főszereplő Maya is kedvelhető karakter a maga
módján. Hogy hol romlott el a történet? Az utolsó tíz oldalon. A történet addig
számomra viszonylag hihető volt, a karakterek is hozták a történet keretei
között, amit szerintem hozniuk kellett. De aztán a végén számomra teljesen
elvesztették a hitelességüket, átesve a ló túloldalára, ezzel kizökkentve az
olvasásból. Tudom, hogy ezeknek az erotikus történeteknek nem a hitelesség a
lényegük, de van egy pont, amit, ha átlép egy ilyen történet, akkor onnantól
kezdve élvezhetetlen számomra. Nem jó olvasni. Sajnos, ez a novella átlépte ezt
a küszöböt. Kár érte, mert az író stílusa nem rossz.
Részletesebben
kifejtve, mi az, ami zavart: Maya karaktere egész jól felépült a fejemben,
ahogy haladtam előre a történetben, mind a kinézete, mind a személyisége.
Ezáltal vált szimpatikussá számomra, és el tudtam hinni róla, hogy menő
üzletasszonnyá fejlődött, akit komolyan lehet venni.
Így
volt egészen eddig a bekezdésig a 33. oldal alján:
„Gonosz
mosolyt villantott. Megragadta a derekam, és felültetett az asztalra. Nem volt
nehéz dolga, vasággyal együtt is jó, ha ötven kilót nyomtam. Ian pedig tiszta
izom volt.”
Ezzel
a részlettel veszítette el a karakter számomra a hitelességét: „… vasággyal
együtt is jó, ha ötven kilót nyomtam.” Egy elég magas, határozott kiállású
nőnek képzeltem el Mayát, akinek mindene megvan, ami kell a testi adottságokat
tekintve, ami a vaságyastól ötven kiló emlegetésével szerte is foszlott, mert
onnantól nem tudtam már komolyan venni, és valamiért egy kamaszlány képe ugrott
be róla, aki nőnek akar látszani.
A
másik a férfi főszereplő: Iannel az elejétől kezdve nem voltam kibékülve, mert
egy tipikus izomagy, akit szándékoltan többnek akar mutatni a szerző, holott
nem kellene. Ha meghagyta volna macsó rosszfiúnak, akkor jobb lett volna.
Főleg
ezután a párbeszédrészlet után a 41. oldalon:
„-
Ezen nincs mit agyalni – lopott egy újabb csókot. – Amikor az éjjel beléd
kerültem, olyan érzés töltött el, amit már rég nem éreztem… vagy talán még
soha. Otthon vagyok. Én innen sehová! Meditatív béke töltött el – nyelt
nagyokat. Láttam rajta, hogy nem sűrűn nyílik meg mások előtt.”
Ez
nem megnyílás kérdése, hanem agyrém. Egy pasi nem mond ilyet szex közben, az
tuti fix. Nem tudtam, hogy ezen bekezdés olvasása közben sírjak-e vagy
nevessek, végül utóbbi mellett döntöttem és stílusosan lementem zenbe.
A
harmadik karakter, aki feltette az i-re a pontot, az Maya apja volt. A történet
végéig görcsösen óvta a férfiaktól egy szem lányát, de a végén egyszer csak
Iant mégis csak behívta reggelizni, akit természetesen rajta kapott, hogy
lemászik a lánya ablakából. Öhm… Oké. De hol volt ez felépítve? Mert jól van,
hogy mindent Maya szemszögéből látunk, és úgy látszott, hogy mint üzleti
partnert/mentoráltját elfogatta a srácot, de itt átesett a ló túloldalára a
kedves apuka, hirtelen túlontúl elfogadóvá vált.
Ezzel
a három momentummal a szerző teljesen aláásta számomra a karaktereit, mind az
addigi karakterfejlődést, mind a jellemüket. Majdhogynem elrontva ezzel az
egész addigi olvasás élményt.
Összességében
az író stílusa tetszett, de a történet vége elrontja az olvasás élményt. Azért
fogok még esélyt adni az írónak, de egy ideig pihentetem.
Az
írónő rajongóinak és az erotikus történetek kedvelőinek ajánlom. Másnak nem
nagyon tudom jó szívvel, mert úgy járhatnak a történettel, mint én.
Értékelés: 2, 5
----
Köszönöm,
hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz,
feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz
e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További
tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése