2020. április 19., vasárnap

Csukás István és társai: Kalandra fel! (Olvasó Szuperhős 1.)


2019 májusának végén a Könyvmolyképző Kiadó mese- és gyermekvers író pályázatott hirdetett kezdő és már publikált írók részére. A cél egy Gőgös Gúnár Gedeonhoz hasonló, de a mostani gyerekekhez illő modern olvasókönyv megalkotása volt a legjobb pályaművekből. Vidám, pozitív hangulatú történeteket vártak, melyek alkalmasak kezdő (első, másodikos) olvasók szórakoztatására.

Remek ötletnek találtam ezt a kezdeményezést, így nagyon kíváncsi voltam, hány írót mozgat meg a pályázat, és végül mely művek kerülnek kiválasztásra. Meglepően sok, 692 mű érkezett be a felhívásra, amiből végül 27 vers és mese került be a kötetbe.  Emellett néhány a kiadónál már publikáló szerző története is színesíti a válogatást, így összesen 34 történetet olvashatunk ebben a nagy alakú, keménytáblás, szép kivitelezésű olvasókönyvben, amit Szimonidesz Hajnalka illusztrációi díszítenek. A grafikái közül a fedlapkép lett az egyik kedvencem, mert igazodik a jelenlegi trendekhez, és már ezzel rögtön bevonzza a gyerekeket. A szuperhősös borítótematika telitalálat, pláne a Batman maszkkal és a köpeny ötletes, több funkciót betöltő kialakításával. A belső rajzok is nagyon ötletesek és szépek, kiemelkednek közülük az Ötmacskás vers macskái és A titkos füzet ruhái.

A szövegekről általánosságban elmondható, hogy vidám, pozitív hangulat sugárzik belőlük. Emellett a történetekben gyakorta megjelenik a nyelvi játékosság (Ecsédi Orsolya: Miért van pötty az Ö betűn?, Baley Endre: Vakáció), a lexikális ismeretek gyerekeknek is emészthető formában való átadása (Fülöp Csaba: Golyóstoll, Gergely-Péch Éva: A sokpettyes katica, Deme László: Az univerzum egy csomó zokni), a barátság fontossága (P. Molnár Petra: A titkos füzet, Posta Mariann: Nyunyu és a boldogságszemüveg). Vagy éppen a szeretet, mint erős mozgatóerő (Csáktornyai Katalin: Bögremese, Tóth Eszter: Pöttöm Pötty és a titkos hozzávaló), illetve önmagunk elfogadása is (Sarkadi Emília Erzsébet: Cserfes Rézi, Tóth Eszter: Brokkoli és fokhagyma). De megjelennek különleges világok, vagy a mi világunktól eltérő nézőpontok is (Budai-Soós Judit: Lufi-világ, Kozári Dorka: Szörnymese, Ecsédi Orsolya: A tiszta tányérok titka, Kemendy Júlia Csenge: A sötétség, aki félt a gyerekektől).

Bár a változatos témák sokféle írói hanggal párosulnak, a kitűnő érzékkel megválasztott sorrend miatt mégis összetartanak. Habár volt néhány gyengébb hang (Tóth Ágnes: Tökös versike, Palásthy Ágnes: Hol ez a cica?), ami elveszett a sok erősebb között, de mégis kiegészítették egymást. A történetek stílusa zömében gördülékeny, a cselekményük egész ívet fut be, jó a csattanójuk/végkövetkeztetésük/tanulságuk. Viszont volt néhány kivétel, amelyek gyengítették az összhatást, vagy azért, mert a lezárást nem éreztem odaillőnek (Baley Endre: Szőr Nyeteg), vagy, mert volt bennük oda nem illő sor (Csukás István: Miért jobb nyáron? Miért jobb télen?, Baley Endre: Vakáció), esetleg úgy tűnt, sehová nem tart a történet (Budai-Soós Judit: Popi és Sojmó kirándul).

A legkreatívabb történet és az abszolút kedvencem Deme László: Az univerzum egy csomó zokni című története lett. A szerző ösztönös tehetséggel és olyan természetesen írta le a gondolatait, hogy minden sorát öröm olvasni. Ezt leginkább a közvetlen stílusával tudta elérni. Szerettem még Ecsédi Orsolya: Miért van pötty az Ö betűn?, Tóth Eszter: Pöttöm Pötty és a titkos hozzávaló, Vasas Judit: Ingyom-bingyom, Havasvölgyi Csilla: Ötmacskás vers, P. Molnár Petra: A titkos füzet, Tóth Eszter: Brokkoli és fokhagyma, Pilinyi Bálint: Cinege dala és Kántor Kata: A félelem szaga című meséjét. Mindegyikben volt valami egyedi, ami nagyon megfogott. A nyelvezete (Ecsédi Orsolya: Miért van pötty az Ö betűn?, Kántor Kata: A félelem szaga), a témája (Vasas Judit: Ingyom-bingyom, Pilinyi Bálint: Cinege dala), a játékossága (Havasvölgyi Csilla: Ötmacskás vers), vagy éppen a hangulata, mondanivalója miatt (P. Molnár Petra: A titkos füzet, Tóth Eszter: Pöttöm Pötty és a titkos hozzávaló, Tóth Eszter: Brokkoli és fokhagyma).

A bejegyzés további részében spoilerek lehetnek!



A kötetben szereplő mesékről részletesebben:

Csukás István: Süsüke világot lát
A Süsü máig az egyik kedvenc mesém, így nagyon örültem, hogy egy Süsü szösszenettel nyitott a kötet. A szerző vidámsága és találékonysága, valamint a gyerekek iránti szeretete átsüt ezen a négy versen. Mégis, a szerző nemrégiben bekövetkezett halála miatt kissé keserédes volt olvasni.

Ecsédi Orsolya: Hószag
A verssel először egy kislány előadásában találkoztam (https://www.facebook.com/lenaversesdoboza/videos/2535677686690100/), és már akkor nagyon megtetszett. A ritmusa miatt nagyon olvastatja magát, és árad belőle a vidám várakozás. Szinte már várja az ember, hogy tényleg essen a hó.

Tóth Ágnes: Tökös versike
Tetszenek a rímek és a verselés dallamossága. Maga az ötlet is aranyos, és a végkövetkeztetés tanulságos. Viszont maga a vers felejthető.

Szimonidesz Hajnalka illusztrációja
Baley Endre: Ha-ha-ha-hapci…
Tetszett, hogy egyszerű, gyerekeknek is érthető módon írja le a nátha terjedését. Viszont annak ellenére, hogy ismeretet ad át, játékos marad, a csattanó pedig megmosolyogtató. De az még ennél is jobban tetszett, hogy noha a szerző nem írja le konkrétan, hogy tüsszentéskor tegyük a szánk elé egy zsebkendőt, mert így kisebb eséllyel adjuk át a náthát, mégis felhívja rá a figyelmet.

Fülöp Csaba: Golyóstoll
A golyóstoll megszületésének rövid története versbe szedve. A szerző egyszerű, pontos megfogalmazással ad át ismereteket, miközben dallamos rímekbe szedi. Különösen az utolsó sor tetszett.

Baley Endre: Vakáció
Ez a versike megzenésítésért kiált. A Muzsika hangjából a Dó – egy domb kezdetű dal ugrott be róla. Dallamos és énekelni való, ennél fogva jól szavalható. Különösen tetszett az utolsó két sor, melyekben olvasásra biztat. Bár ez a két sor nagyon elüt a többitől. Jó lezárás, de mégis valami más kellett volna ide.

Csukás István: Miért jobb nyáron? Miért jobb télen?
Az ötletet alapvetően jónak tartom, de a megvalósítás felemás. Itt elsősorban a versszakok felépítésére gondolok. Minden szakasz első két sora egy-egy pozitív cselekvést, tulajdonságot, stb. fogalmaz meg a nyárról, majd a télről, ami jó, mert így minkét évszak szépségeire felhívja a figyelmet. A második két sor pedig amolyan „refrénként” szolgál, ami aranyos, de magam részéről inkább tölteléknek éreztem.

Péter Erika: Egéretető
Ez a vers a bizonyíték arra, hogy a gyermeki gondolkodás egyszerűen páratlan. Egyszerű, de nagyszerű. „Ha nem moccan az egér, meg kell etetni.” És ez logikus is, csak nem mindegy, hogy mivel. Pláne, ha gépről van szó. Kellemes, megmosolyogtató stílusban megírt vers, frappáns csattanóval a végén.

Baley Endre: Szőr Nyeteg
A gyermeki képzelet valahogy így képzelne el egy szörnyet, legalábbis ez a vers kísérletet tesz rá. Az első három versszak jó is volna, ha ott vége lenne a versnek, az utolsó viszont fura, nem illik a többihez. Az inkább olyan, mintha a gyerek belátná, hogy csak a képzelete szülte az elmondottakat, és visszakozna. Emiatt kétfelé húz a történet, hiányzik belőle a következetesség.
Szimonidesz Hajnalka illusztrációja

Vasas Judit: Ingyom-bingyom
Hány „ingyom-bingyem”, vagyis kacatom volt gyerekként nekem is! Minden kis olcsó vackot gyűjtöttem, amit megláttam. Felnőtt fejjel nem értem magam, de ez a versike most felidézte a gyerekkoromat és jó érzéssel töltött el. Jó volt olvasni.

Budai-Soós Judit: Lufi-világ
Furcsa világról furcsa vers. Viszont színes fantáziára vall, amit a szerző nem fél használni. Kedvem lett tőle egyszer benézni ebbe a világba. Akár egy hosszabb történetet is elolvasnék róla.

K. László Szilvia: Szúnyognóta
Az eddigi kedvencem a kötetből. Csipkelődős stílusban íródott, ami tele van lendülettel. Emellett nem kevés iróniát is belecsepegtet a szerző, főleg, ami a végét illeti. A vers teljes, jól átgondolt gondolati ívvel büszkélkedhet.

Horváth Judit: Egyszeregy
Amikor a gyermeki logika mindent legyőz. A főszereplő kislány még a fogságot is előbb választotta volna, mint a felelést. A sárkány pedig nyugalmat akart, de a sorok között olvasva az is világossá válik, hogy magányos is volt, így örömmel tanítja a kislányt, és a végén a mogorvasága is meglágyul. Ötletes és szívet melengető mese.

Gergely-Péch Éva: A sokpettyes katica
A katicák alfajai a lá a tökéletes meseötlet. Avagy hogyan írjunk gyerekverziót a 24 pettyes katica kialakulására. Nagyot nevettem. Ötletes, varázslatos, üde történet. A végkövetkeztetése is nagyon tetszett. Az egyik legjobb történet a kötetből.

Ecsédi Orsolya: Miért van pötty az Ö betűn?
Orsi mindig úgy tud megnevettetni, hogy közben tanulságos is. Ez most sem volt másként. Vicces, de ugyanakkor elgondolkodtató történetet alkotott, aminek fontos mondanivalója is van. Ebben az esetben az, hogy nem féljünk önmagunk lenni, illetve ne akarjunk másnak látszani, mint akik vagyunk, mert nem biztos, hogy az a pozitív változás sül ki a dologból, amit el szeretnénk érni. Vagy épp olyan szituációba kerülünk, mint szegény Ö, és leégetjük magunkat. Ebben a történetben ismét megcsillant a szerző nyelvi virtuozitása, mert mesterien játszik a szavakkal, a szavak értelmével. Emellett gördülékeny stílusban ír, amit jó olvasni.

Palásthy Ágnes: Hol ez a cica?
A macskák találékonyságának nincs határa. E köré épül ez a mese, ami a keresés izgalmával párosul. A gyerekek élvezni fogják, felnőttként viszont nem találtam benne semmi különöset. Egyszer jó volt elolvasni, de ennyi.

Kozári Dorka: Szörnymese
Micsoda ötlet! A mumusokkal ijesztgetés fordítottja. Tetszett, hogy az ágy alatt lakó szörnyek szemszögéből látjuk a dolgokat. Aranyos, elgondolkodtató mese egy fordított világról.

Ecsédi Orsolya: A tiszta tányérok titka
Ezen a versen hangosan felnevettem. Felnőtt fejjel elgondolva jó lenne, ha valóra válna, mert nem kellene többet mosogatni. Ezért a Nagy Tányérmegmaradás Törvényét kifejezetten támogatom. Kár, hogy csak az élénk írói fantázia szüleménye, annak viszont nagyon jó. Játékos, üde és nagyon mai.

Havasvölgyi Csilla: Ötmacskás vers
Ezt is meghallgatnám énekelve, mert nagyon dallamos. Végig lüktet benne a ritmus. A szerző  a verssel egy egész történetet mesél el, amit jól lezár egy frappáns csattanóval. Tetszettek a macskanevek, meg azok ismétlése a versszakokban. Illettek a történet vidám hangulatához.

Sarkadi Emília Erzsébet: Cserfes Rézi
A tanulsága hasonlít a Miért van pötty az Ö betűn? című mesééhez. Ebben az esetben az, hogy el kell fogadnunk önmagunkat, hiába gondolják azt mások, hogy így nem fogunk boldogulni. Az erő ugyanis nem feltétlenül a külsőségekben, hanem inkább a bensőben rejlik. Ha belül erősek vagyunk, és van kellő sütnivalónk, sok mindent elérhetünk. Egy tréfa kellett ahhoz, hogy Cserfes Rézi rájöjjön erre; az rávilágított arra, hogy úgy jó, ahogy van. Amikor másnak látta magát, meg is ijedt, ami jó leckének bizonyult számára. Tanulságos, okos vers.

Csáktornyai Katalin: Bögremese
Az élet írja a legjobb mesealapokat. A szerző itt ezt jól megragadta. Ez a mese egy olyan történet lett, mint azok a megtörtént sztorik, amiket a felnőttek még hosszú évek után is családi anekdotaként mesélnek a gyerekeiknek. Teljesen hasonló érzésem volt, mikor ezt a mesét olvastam. Kellemes érzéssel töltött el. Az utolsó mondat nagy kedvenc lett, az apa jól kivágta magát a helyzetből.

Tiszlavicz Mária: A királyfi és a sárkány
Kedves történet a küzdelemről és a közös játék fontosságáról. Meg nem utolsósorban arról, hogy a képzelet sok mindent felnagyíthat és felruházhat olyan tulajdonságokkal, ami bármit veszedelmes lénnyé varázsolhat. Ebben az esetben ötletesen mosódik össze a képzelet és a valóság, de látszanak a határvonalak is, ami miatt egy izgalmas és rétegelt történet elevenedik meg a lapokon.

P. Molnár Petra: A titkos füzet
Ez a pár oldalas kis csoda ugyancsak a kedvencem lett a kötetből . Kedves gondolatokat közvetít a
Szimonidesz Hajnalka illusztrációja
barátságról és az álmokról, amik néha valóra válnak. A szerző jól adja át ezeket az érzéseket. Letisztult stílusát pedig öröm olvasni.

Tóth Eszter: Brokkoli és fokhagyma
Egy történet a másnak bélyegzettek kiközösítéséről és a lelki társunk kereséséről, zöldségekkel elmesélve. A téma maga komoly, de a szerző játékos formában adja elő, így könnyen befogatható, pont ezért célt is ér a mondanivalója. Már a Pöttöm Pötty és az Ízek Birodalmában is nagyon szerettem ezt a fajta ismeretátadást.

Kemendy Júlia Csenge: A sötétség, aki félt a gyerekektől
Ne ítéljünk elsőre. Először ez jutott az eszembe olvasás után. Másodszor pedig az, hogy ne féljünk az ismeretlentől, hanem próbáljunk „mögé nézni”, és megismerni. Ezekről mesél a szerző ebben az éji mesében, ami egyszerre kicsit szomorkás és kicsit vidám, mint az élet maga.

Pilinyi Bálint: Cinege dala
Tündéri mese a dal és a barátok erejéről. Illetve arról, hogy ne féljünk megmutatni az igazi arcunkat, és közeledni a másikhoz. Mindezt olyan természetességgel adja át a szerző, hogy egyszerűen jó olvasni. A magányról szóló pár sor nagyon elgondolkodtató.

Budai-Soós Judit: Popi és Sojmó kirándul
Az írónő másik itt megjelent történetéhez, a Lufi-világhoz képest ez a sztori eléggé lagymatag. Értem, mit akart vele kifejezni, de nekem ez a kis mese töltelékként hat az erősebb szövegek mellett.

Kovács Gergely Károly: A téli fecske meséje
Bájos mese a kölcsönös segítségnyújtásról. Fontos gondolatot ad át gördülékenyen, könnyed stílusban. Egyszerű, de mégis időtálló mondanivalót fogalmaz meg, amin érdemes elgondolkodni.

Nagy Roxána: Tapsi és a vihar
A bátorság relatív. Ki ettől fél, ki amattól. Röviden erről szól ez a történet, meg arról, hogy nem szabad elsőre elítélni a másikat. Mindezt természeti jelenségeken (vihar, áradás) keresztül meséli el a szerző, állatok tolmácsolásában. Remek történet a tévedésünk belátásáról és az elfogadásról.

Posta Mariann: Nyunyu és a boldogságszemüveg
A barátság ebben a történetben is fontos téma, de talán az eddigi történetekhez, amik erről szóltak, mélyebben értelmezi a szerző. Nem csak arról mesél, hogy mennyire lényeges, hanem arról is, hogy hogyan fejeződik ez ki. E történet esetében egy barát segíthet abban, hogy más perspektívából lássuk a dolgokat. A párbeszédek erősek, és teljes a történeti ív, viszont az írás elbírt volna több, színesebb leírást is. Kevésnek éreztem a leíró, összekötő részeket.

Tóth Eszter: Pöttöm Pötty és a titkos hozzávaló
Nagyon szerettem a Pöttöm Pötty és az Ízek Birodalmát, így különösen örültem, hogy újra olvashatok egy történetet ezekkel a szereplőkkel. Mese a szeretet erejéről, ami a legerősebb dolog a világon. Aranyos, szívmelengető mese. Érdekes, hogy magáról a szeretetről ez az egy történet szól az egész kötetben, pedig ez egy nagyon jó téma. Egyedül a meséhez készült illusztráció, Pötty itteni ábrázolása zavart egy kicsit, mert az Ízek Birodalmában teljesen máshogy nézett ki, ami jobban illett hozzá.

Deme László: Az univerzum egy csomó zokni
Az abszolút kedvencem ez a történet lett. A szerző olyan kreatívan és ötletes megvalósítással nyúlt a választott témájához, ami kiemeli a többi közül. Olyan természetességgel írja le a fantáziájából áradó gondolatokat, mintha tényleg így történt volna. Ezzel könnyedén ad át ismereteket a világegyetem keletkezéséről, vagy éppen a dimenzióelméletről. Így kell játszva tanítani!

Lovranits Júlia Villő: Joma, a kis boszorka
A Bajban az öreg tölgyön kívül a szerző összes eddigi könyvét olvastam és szerettem, és ez ezzel a bűbájos kis mesével sincs másként. Látszik rajta, hogy nagyon odavan a boszorkányokért és a természetért, de főleg a madarakért, és tud is róluk írni. Ez egyenesen árad a szövegből.

Kántor Kata: A félelem szaga
Hallottam már a szerző Nózi sorozatáról, de eddig még nem olvastam tőle. A félelem szaga viszont meggyőzött, hogy érdemes. A rendőrsztorihoz illően a megfogalmazás  pattogós, katonás, de ugyanakkor a gyerekolvasókhoz mértem lágy is. Ez a kettősség pedig izgalmas elegyet alkot. Érdekes volt egy kutya szemszögéből olvasni a rendőri munkáról.

Összességében az ötletes kezdeményezés eredményeként egy sokszínű, értékes kötet született. Olvasmányos, aranyos történetekkel, melyek különleges világokba repítenek, vagy csak egyszerűen az életről szólnak, kiemelve a legtanulságosabb mozzanatait. A versek zöme megzenésítésért kiált, dallamosak, kiváló rímekkel. Néhány történet ugyan gyengébben hat, de ezek sem mondhatók rossznak, csupán csak a többi között nem annyira maradandó a hatásuk.

Ajánlom olyan szülőknek, akiknek a gyerekük mostanában kezdett olvasni, mert számukra befogatható nyelvezettel, őket érdeklő témákkal találkozhatnak a kötetben, amiből tanulhatnak is. Emellett a történetek felnőtteknek is kellemes szórakozást nyújtanak.

A kötetet a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni!


Értékelés: 4



A bejegyzéshez használt források:

Az Aranymosás Irodalmi Magazin ide vonatkozó cikkei







----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése