2020. augusztus 30., vasárnap

Kurt Busiek: Csodák kora


Kezdésképpen Stan Lee szavaival tudom legjobban kifejezni, mit is kaptam a Csodák korától: „A Csodák kora nemcsak egy képregény címe. Sőt, közönséges képregénynek nevezni majdnem olyan, mintha egy apró perpatvarként tekintenénk a II. világháborúra. A Csodák kora hatalmas ugrás, mind forgatókönyvében, képi megvalósításában és nyomdain kivitelezésében – az illusztrált irodalom fejlődésének egy vadonatúj állomása. Avagy, ha nem lennék elég világos, elég klassznak látom.”

Stan Lee lazán odavetett utolsó mondatához első körben annyit fűznék hozzá, hogy az összhatás gyönyörű és zseniális. Az egyedi hangulat magával ragad, és a végéig nem ereszt, csak pillanatokra fékez le, de e pillanatokban is ott rejlik megannyi fontos gondolat, érzés, amiket az olvasó elraktározhat magában, vagy éppen elmerenghet rajta még azután is, hogy becsukta a Csodák korát. Ehhez kellett ez a zseniális történet, a Busiek cselekménye által megelevenített egyedi látásmód, és a gyönyörű festmények, melyeket ehhez Alex Ross megálmodott. Ez a festményes perspektíva illett a választott szemszöghöz, az egyszerű polgár szemszögéhez, mert általa az emberalakok már-már élethűre sikerültek, ami nem véletlen. Az alkotó a képregény végén feleleveníti a rajzok keletkezéstörténetét, és megemlíti, hogy sok figurához élő modellt használt alapnak – legyen az akár csak egy mosoly, egy tekintet vagy arckifejezés – emiatt nagyon kifejező lett a végeredmény. Ugyanakkor ahhoz a néhány nagytotálhoz is illett ez az ábrázolásmód, mikor a szuperhősöket jeleníti meg.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!



A Csodák kora a Marver szuperhős univerzum négy fontos eseményét dolgozza fel egy egyszerű polgár, Phil Sheldon fotós szemszögéből. Egészen a szuperhőskorszak hajnalától, a Fáklya megszületésétől a mutánsok gyűlöleten és a főbb Bosszúangyalok harcain át egészen Gwen Stacy haláláig követhetjük az események hatásait az ő szemszögén keresztül. Megelevenedik a Fáklya és Namor ikonikus harca, Galactus támdása Föld ellen, és ezzel kapcsolatosan az Ezüst Utazó felbukkanása, de minden fontosabb szereplő, momentum és helyszín érintve van a kötetben. A szuperhősök ténykedése közben azért megismerjük Sheldon belső lelkivilágát, hétköznapi problémáit, a gondolatait a szuperhősökről, és ez az, amiben ez a minisorozat több, mint más képregények. Bemutatja egy férfi személyes tragédiáit, családi viszonyait, küzdelmeit és változását, főleg olyan esetekben, ha azokat az általa „csodalényeknek” nevezett szuperhősök indukálják.


A szuperhősökön kívül a kötet bemutatja Sheldon életének főbb állomásait is, végigkövetjük még fiatal, feltörekvő fotósként, amikor szerelembe esik. Aztán mikor a hősök miatt túl jelentéktelennek érzi magát, egy időre szakít a szeretett nővel, és keresi önmagát. Ebben a korszakában nem túlságosan kedveli őket, de aztán persze megváltozik  a véleménye, mert érzi, hogy ebben a kaotikus világba szükség van a szuperhősökre.


Tanúja lesz sok szép, megható, világrengető, tragikus és fájdalmas jelenetnek, melyek őt magát is folyamatosan formálják, és amiket végül egy könyvben, a Csodák korában örökít meg, amit a képei kísérnek. A dedikálásán elgondolkozik azon, hogy miért is ilyen népszerű a könyve: „Tudtam, hogy az embereknek igazából nem a könyvem kellett. Hanem egy talizmán. Össze akarták csapni a kezüket csingilingnek. Hinni akartak, de nem tudták, hogyan kell. Visszavárták a Bosszú Angyalait.” Mindezt azután, hogy lekezelően, ellenségesen bántak velük, azután, hogy a hőscsapat épp értük harcol egy másik galaxisban. Ez az idézet megmutatja, hogy milyen erős a média véleményformáló ereje, és emiatt milyen gyorsan változik az emberek álláspontja. Milyen gyorsan ellene tudnak fordulni a hősöknek/hírességeknek, és ez milyen sebesen változhat vissza újra szeretetté. Itt vetődik fel a kérdés: mi is a szeretet pontosan? Ha tippelnem kéne, akkor azt mondanám, nem az, mint amit az emberek ebben a képregényben művelnek, ez igazából valamiféle vágyálom arra vonatkozóan, hogy mindig legyen kéznél valaki, aki megoldja a katasztrófákat, hogy az egyszerű polgároknak ne legyen dolga ezzel. És valahol itt a képregény tanulsága is, ami a kötet végén, a karierrje lezárásakor maga Phil Sheldon fogalmaz meg: „Ehhez a munkához jó szem kell, és nekem már nincs. Odalett, túl sok mindent láttam, és a körön belülre kerültem, ahonnan minden homályos.” Közben arra kéri az asszisztensét, hogy örökítse meg a visszavonulását, és fényképezze le őt a feleségével és egy arra járó hétköznapi újságkihordó fiúval, vagyis lássa meg az orra előtt lévő egyszerű dolgokat is, amit ő már elveszített azzal, hogy csak a szuperhősöket figyelte.

A Csodák kora nem véletlenül egy korszakalkotó remekmű. Minden sora és képkockája zseniális. A hangulata azonnal magával ragad, egyedi, emberi léptékű szemszöge pedig közelebb hozza az olvasókhoz a szuperhősöket azzal, hogy a polgárok oldaláról láttatja őket. A szöveghez készült festmények pedig partnerek ebben. Ezért bátran ajánlom ezt a kötetet, főleg azon olvasóknak, akik eddig nem sok képregényt vettek a kezükbe, mert ez megmutatja a Marvel egész szuperhős-univerzumának eszenciáját, miközben nem az ő magasságukból, hanem az olvasó szintjéről beszél hozzánk. Tapasztalt képregényfogyasztóknak pedig azért, mert feleleveníthet szép emlékeket, ikonikus csatákat, ezért nem mindennapi nosztalgia.

Végezetül ismét álljon itt pár sor Stan Lee bevezetőjéből, amit már a cikk elején is megidéztem: „Zárásképp hadd nyilatkozzam mindazok nevében, akik munkájának ilyen maradandó emléket állítottak a Csodák kora oldalain: ezek a kalandok úgy tisztelegnek a múlt előtt, hogy mellette lelkesítő jövőképet festenek fel. Olyan valósághűsséggel közelítenek a témához, amit ritkán, de talán sohasem láttunk még a médiumban, és ezzel teljesen új magasságokba emelik a képregény műfaját.”


Értékelés: 5








----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése