2019. augusztus 14., szerda

Interjú Robin O'Wrightlyval


Robin O’Wrightly egy olyan szerző, aki komoly és izgalmas témákat feszeget a könyveiben, emellett a határokat is, ami kinek tetszik, kinek nem. Két könyvét is olvasva (Kettős kereszt, Testcserés számadás) azoknak a táborát erősítem, aki elmondhatja, hogy tetszik neki, amit olvasott. Olvasás közben számtalan kérdés felmerült bennem, amiket egy interjú keretében tettem fel az írónőnek, aki örömmel igent mondott a felkérésemre.

A szerzőről:

Az írói nevem Robin O’Wrightly, de ez csak az egyik személyiségem. Azért választottam ezt az uniszex nevet, hogy egyrészt elkülönítsem a „civil” könyvkiadó éne(i)mtől (illusztrátor pl.), másrészt, hogy objektíven, entitásomtól függetlenül szemlélhessék a műveimet.
12 éves korom óta írok tudatosan, 2007-ben kezdtem írni újságoknak, blogoknak, kiadóknak is. 2009 óta a könyvkiadásban is tapasztalt vagyok. 2011-ben írtam meg első regényem, 2017 óta eltökélten hivatásos szerzőként írok.
Műfajban mindenevő lévén ethoszom, hogy minél több zsánerben és célcsoportnak írhassak, mert azt vallom, hogy írókként, alkotásainkkal mindannyian egy nagy étlap választéka vagyunk, és szeretném, ha minden szinten, jó étvággyal fogyasztanák a munkáimat.
A könyvalkotásban az írást és az illusztrálást kedvelem a legjobban, mert számomra túlélő-terápia mindkettő. Szeretnék úgy haladni az írással, ahogy a legjobb, és nyilván célom kiadni a könyveimet, ismertté válni, pénzt is szerezni belőle, ugyanakkor szórakoztatni és elgondolkodtatni is szeretnék, illetve szüleim életművét öregbíteni a saját magaméval együtt. Több ezer évre tervezek – lehet, nagyképűen hangzik, de valójában minden könyv túléli az íróját, azonban az nem mindegy, hogyan. ;)

A bejegyzésben szereplő képeket a szerző készítette.



– Számomra a Szabó Borka név is különleges. Miért döntöttél úgy, hogy mégis álnevet
választasz? Miért a Robin O’Wrightlyt választottad?

– Kezdetben el akartam különülni a magyar valóságtól és attól, hogy milyen nemű vagyok, azt szerettem volna, hogy objektíven szemléljék a műveimet. Azóta kiderült, hogy nem döntöttem rosszul, mivel már létezik egy írónő Szabó Borbála néven, vele rendszeresen összetévesztenek. Illetve külön kellett vennem attól a Szabó Borkától, aki szintén én vagyok, de rajzol, illusztrál, borítót tervez, vagy éppen tördeli és nyomdába készíti elő a könyveket.

– Már a Kettős keresztből kiderül, hogy foglalkoztat a szexuális bántalmazás és a családon belüli erőszak témája. Mi késztetett arra, hogy ezekről írj?

– Sajnos ez a téma örök érvényű, mert rengeteg embert érint ma Magyarországon, és világszerte is. Megkockáztatom, hogy tíz emberből hat biztosan valamilyen bántalmazás áldozatává válik élete során legalább egyszer. Igazából erről a témáról nem lehet eleget írni. És sajnos sokan nem teszik meg, nem mernek róla említést sem tenni, nemhogy belemélyedni. Az első kiadás 2016-ban, Álomtalanítás néven történt, akkor még nem létezett az azóta elhíresült #metoo-mozgalom. 2017-ben kirobbant az első, széles körben elhíresült szexuális bűncselekmény-botrány, és újra kiadtam a könyvet egy kis bővítéssel. Hozzá kell tegyem, magam is átéltem ezt-azt szexuális zaklatás, molesztálás formájában. Talán ezért is vagyok erre ennyire érzékeny. Én így nem hallgatom el.

– A fentebb emlegetett témák mellett fontos szerephez jut a #Wetoo mindkét részében a szexualitás. Szeretsz erotikus jeleneteket írni?

– Attól függ, milyen hangulatom van, néha jólesik, néha nem. Írni jobban szeretem, pontosabban kevésbé utálom, mint olvasni. Olvasni nagyon nem szeretem. Miért írok mégis? Látom az igényt rá. Megmondom őszintén, mélységesen elszomorít, hogy lassan már minden regényben első az ágy, az asztal, a fal vagy a rekettyés… A Testcserés számadás nem véletlenül tartalmaz ennyi szexjelenetet. Nem burkolt, hanem nyílt utalás a „Szürke”-korszakára, amiben élünk, mondván: „ha verekedős szexet akartok olvasni, akkor nesztek, ezen legalább gondolkodhattok is”. Amúgy a való életben sem vagyok prűd, sőt. Szükségesek a szerelmi jelenetek, ha megkívánja a történet, persze… De nem mindenhová! A #Wetoo2 egy indikátor, mennyit bír a kor olvasója, ha komolyabb mennyiségben kapja az arcába? Ha valaki ebbe belecsömörlik, akkor az egy jó jelző, hogy még nem szippantotta be a lelkét ez a szexorientált világ. Még van remény…



– Szerinted nehéz megírni egy jó erotikus jelenetet? Milyen számodra egy jó szexjelenet?

– Elég nagy kihívás szerintem, hiszen egy megváltozott tudatállapotban átélt aktusról kell józan ésszel tudósítani. Számomra mindig a szövegkörnyezet a lényeg, a cselekmény, amiben megtörténik a szereplőkkel, azok ismert karakterével. Ha beleilleszkedik a történetbe, ha az író saját stílusában, az aktusnak és a karaktereknek kijáró tisztelettel és méltósággal át tudja adni, akkor még egy részletesebb jelenet is szuper lehet. Miközben előfordulhat, hogy egy szimpla leírástól kifordul a gyomrom, vagy éppen megcsömörlök a mennyiségtől, mert sok még az egy is. Olyan is akad, bizony, ahol meg nincs, és kellene, hogy legyen. Sajnos az a ritkább, ahol a mennyiség és a minőség pont jó arányban van.

– A könyveidet az általad készített illusztrációk színesítik. Melyik születik meg előbb? A karakterekről készült képek vagy a történet?

– Általában a történet, mint például a #Wetoo-könyvek esetében, de olyan is van, amikor egy képregényre való rajz készült el, a regény viszont még sehol se tart.



– Nagyon tetszett a Testcserés számadás ötlete, főleg az, hogy a házaspár is helyet cserélt, és így jobban beleláttak egymás fejébe. De kissé abszurd is volt. Hogyan jutott eszedbe az ötlet? Mi motivált Richard és Sarah történetének megírására?


– Egy másik álnéven – a Wattpadon utána lehet nézni Mia Frances nevének – csokorba gyűjtögetem az abszurd, groteszk és morbid erotikus novellácskáimat. Nem mind jó, de aki olvassa, nem felejti el. Kezdetben a Testcserés számadás is egy ilyen novella volt. (Mia Frances eredetileg Sarah Zaylette volt, de utána cseréltem a kettőt, és Sarah megkapta a főszerepet. Richard Montgomery pedig beúszott mellé szinte ugyanakkor, talán egyszerre születtek meg, talán sosem voltak elválasztva egymástól. Maga a testcsere gondolata régóta feszegette már az agyam, és egy másik irányban elkezdtem írni egy regényt, amit azóta sem fejeztem be. Ami késik, nem múlik… Viszont a Testcserés elkészült, és amikor az egyik főhős, Sarah visszatérte után letettem a virtuális tollat, a szereplők folytatásért könyörögtek, így regény lett belőle.

– A történetből az is kiderült számomra, hogy szereted a rejtélyeket, amit meg kell oldani. Öröm volt látni, amikor összeálltak a részletek. Írás előtt mennyire tervezed meg az adott történetet? Részletes vázlatot írsz, vagy írás közben alakítod a szálakat?

– Igen, nagyon szeretem a rejtélyeket. Tinikoromban lenyűgözött Roald Dahl, Mark Twain, Agatha Christie, Flannery O’Connor gondolkodásmódja. Akik ismerik őket, Dahl és O’Connor nem ismeretlen az abszurd, sokszor félelmetesen bizarr thriller kategóriában (pl. Meghökkentő mesék), mint ahogy Christie sem.

– Miért helyezted angolszász környezetbe a történetet? Szereted a kultúrát, vagy úgy érezted, ez illik a történethez?

– Valahogy kezdetek óta angolszász környezetben gondolkodom. Ezt – magyarként  - nem tudom, miért van így. Tény, a kamaszkorom egy részét nemzetközi, főleg észak-amerikai emberek környezetében töltöttem, tőlük kaptam ízelítőt a kultúrához. (A másod-unokatestvérem például Floridában született és ott is él.) Illetve a történet pont elég messze van ahhoz, hogy ne hordozzon magán jellegzetesen magyar jegyeket. Tulajdonképpen a külföldi történésekkel semlegesítve tudom átadni a komoly mondanivalót. Lehet, hogy ez közelebb áll hozzám, mint a hazai, ez persze nem jobb vagy rosszabb, félreértés ne essék, csak más, mint a megszokott.

– Az előző kérdéshez kapcsolódva: jónak éreztem a helyszínek, főleg Amerika és az ottani élet leírását. Jártál már valamelyik országban azok közül, amik megjelennek a Testcserés számadásban?

– Sajnos még nem jártam az Egyesült Államokban vagy Kanadában, de mind bakancslistás. Párizs és London volt a legmesszebb, ameddig jutottam. Sokat segített a nemzetközi környezet, amiben éveken át éltem itt Budapesten, illetve az olvasmányaim, megfigyeléseim. Örülök, ha sikerül átrepítenem az olvasót az óceánon, amikor írtam, én is utaztam kicsit.

– És végezetül. Tervezel a #Wetoo sorozatnak folytatást? Illetve vannak tervben más könyveid a már megjelenteken kívül? Milyen témákban tervezel még írni?

– Igen, tervben van folytatás mind a Testcserés számadásnak, mind a Gyilkos emléknek, ami a Kettős kereszt kisregénye. Szeretném egyben kiadni Gyilkos emlék címen, és tulajdonképpen minden szálat lezárni benne, ami esetleg nyitva maradt. A Testcserés számadás folytatásában pedig Véron és Fred oldalának jutna komolyabb, misztikusabb szerep. Ami a többi műveket illeti, közben számos könyvem megjelenésre vár. Jövőre szeretném kiadni papír formátumban is az Emlékkönny című regényemet, ami – eltérően a többitől – valós történéseken alapul, illetve nagyrészt Magyarországon játszódik, hazai nevekkel. Ennek az oka, hogy a saját családom egy részének történetét írtam meg még 2015-ben, és ebből kiderül, mitől lettem én „multikulti”-szerető, úgy alapjáraton. Ezen felül van egy abszurd romantikus paródiatrilógiám, az Erelem, melynek már megjelent az első két része, de a harmadik, a Mexerelem is úton van már. Az ifjúsági fantasy-kalandsorozatom, a Tripiconi sztori kötetei is sorban állnak, hogy olvasóközönség elé kerüljenek. Az első rész, Az amulett rejtélye papír és e-bookformában, a második rész, a Város a föld alatt pedig elektronikus könyvben érhető el, de még több rész várható ezen felül. Az Andrea & Andrea című abszurd erotikus sci-fi-krimiparódiám pedig folytatást kap, mert sokan kedvelik Toniót és Leonát, a másik két szereplőt, mert ők is megérdemlik a saját történetüket. És tervben vannak még szokatlan vagy épp vidám történetek is, van, amit elkezdtem, van, ami még csak fejben lakik. Amint látható, sokféle zsánerben igyekszem élvezhető és kikapcsolódást nyújtó, vagy éppen odamondogató és elgondolkodtató irodalmat az asztalra tenni, remélhetőleg az olvasók lelkének sablonmentes gazdagodására.

Nagyon köszönöm az interjút, ha bármilyen kérdés van még, szívesen válaszolok. 


A szerző nyomtatásban megjelent könyvei

https://shop.konyvmogul.hu/robin-o-wrightly 





----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése